Az biztos, hogy a New York-i Plymouth színház nem a békéscsabai Jókai, az viszont már nem biztos, hogy ez a csabai előadás, a világ harmadik Jekyll és Hyde-ja nem ér fel amazzal, vagy a brémaival, ahol másodízben mutatták be a horrormusicalt, mely napokig izgalomban tartja közönségét. Az alapregényt, Robert Louis Stevenson angol író művét 1886-ban jelentették meg, évtizedek után lett belőle film, majd pár éve musical, és egyre inkább világsiker. Ide, Békéscsabára, magyarországi bemutatóként a Musical Színházzal közös produkcióban érkezett, hogy némi hátborzongatást ajándékozzon a tél végi színházlátogatóknak.
Stevenson, amikor megírta híressé vált regényét az önmaga gonosz énjével viaskodó Doktor Jekyll nem mindennapi esetéről, jól számított korának izgalomigényére, ami a 21. század elején sem különbözik a régitől. Ma is hajlamosak vagyunk misztikus, természetfeletti csodákra, a megmagyarázhatatlan túlzásaira. Például arra, hogy a jó és a gonosz a lelkünk mélyén ott van-e, mint két külön birodalom, és lehet-e valamiféle külső behatás, mely az egyensúlyt (a megszokott helyzetet) megváltoztatná: Doktor Jekyll, a londoni elmeorvos elképesztő kísérletre vállalkozik: felfedezését, a "történelmi szérumot", mely kiszabadítja az ember személyiségének gonosz oldalát, önmagán próbálja ki. A kísérlet azonban borzalmas következményekkel jár: Mister Hyde, a gonosz én egyre inkább felülkerekedik Doktor Jekyll személyiségén. A tragédia elkerülhetetlen, a gonosz csak a jó elpusztításával szűnik meg létezni. Jekyllt a menyasszonya, Emma agyonlövi.

Doktor Jekyll és Utterson: Molnár László és Makrai Pál

Egyszóval: horrormusicalt láttunk a csabai színházban, olyan lehengerlően kiváló előadást, mely nem minden évadban születik. Frank Wildhorn zenéje híven és expresszíven követi a történéseket, a szövegkönyvíró, Leslie Bricusse (a magyar változaté Venyige Sándor) egy szóval sem ír le többet a szükségesnél, a magyar dalszövegek pedig Valla Attila ihletett hozzáértését mutatják. A rendező-címszereplő Molnár László nagy egyéniség, a musical műfaj tökéletes ismerője. Mint rendező mindig a legfontosabbra koncentrál, miközben látványszínpaddá varázsolja a tért, ahol a történet játszódik; mint színész-énekes bravúrt bravúrra halmoz, átváltozásai döbbenetesek. Két női partnere, Lucy, a prostituált szerepében Janza Kata nemcsak a hangjával hódít, a menyasszony Emma pedig Tunyogi Bernadett alakításában érzelmes és drámai egyszerre. Gálfi Lászlót Sir Danvers Carew szerepében láthatjuk újra, felelevenítve magunkban a régi, nagy elismeréseket művészetéről; jellegzetes angol figura Makrai Pál szerint Doktor Jekyll barátja, John Utterson, és az egész népes szereplőgárda énekben, mozgásban egyaránt a hibátlan összmunka példája.
És akiket meg kell még említeni, mert fontos, amit hozzáadtak ehhez a kivételesen nagy előadáshoz: a koreográfus Rogács László, a jelmeztervező Tordai Hajnal és a díszlettervező Kiss-Kovács Gergely, aki a számos helyszínváltást nagyvonalúan oldotta meg. Hogy végül is ez volt a Jekyll és Hyde magyarországi bemutatója, Békéscsaba számára sem akármi. Legyünk csak büszkék rá, sok más színház irigyli tőlünk. Nem baj: tegyék.